Isten nem szokott ki- és beköltözködni, szeretete és jelenléte állandó!

Március 2-án folytatódott a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) való készület a Megtestesülés Templomban. Ez alkalommal a fiatalok és leendő bérmálkozók szemüvegén keresztül figyeltük az Oltáriszentség titkát.

A program az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádságában mélyülve kezdődött. Miután nem csak testben, hanem lélekben is megérkeztek a résztvevők, Béri Renátó kármelita szerzetes gondolatait hallhattuk, aki világos, lendületes és a fiatalok számára is befogadható módon tett tanúságot. Vezérgondolatában Isten jelenlétét hangsúlyozta, amelyről egy fontos ismertetőt fogalmazott meg: Isten jelenléte állandó, nem csökken és növekszik annak a függvényében, hogy hogyan viselkedünk, mennyi érdemet szerzünk vagy mennyi rossz döntést hozunk. Isten jelenléte nem olyan, mint a térerő, hogy hol jobban, hol pedig kevésbé fogjuk. Ez a „szolgáltató” ingyenes, a „lefedettség” pedig mindenhol 100 %-os. Sokan azt gondolják, a bűn következménye, hogy Isten egy időre kiköltözik a szívünkből, majd egy újabb jótettet követően visszaköszön és újra beköltözik. Renátó atya határozottan hívta fel a fiatalok figyelmét, hogy Isten nem szokott ki- és beköltözködni, szeretete és jelenléte állandó!

Előadása végén egy frappáns, de mély feladatot fogalmazott meg a hallgatóság számára: arra kérte a résztvevőket, hogy válasszanak ki egy tárgyat a közvetlen környezetükben és nevezzék ki ezt annak a tárgynak, amelyre ha ránéznek, Isten jelenléte jut eszükbe. Remek eszköz ez arra, hogy a mozgalmas hétköznapokban is gyakoroljuk az Istenre figyelést. Példának hozta a gyakran használt mobiltelefont: amennyiben kinevezzük a telefont egy olyan tárgynak, amelyről Isten jut eszünkbe, máris lelkülettel töltjük meg a mindennapi teendőket.

A kármelita szerzetes világos gondolatait követően a januárban megrendezett panamai ifjúsági világtalálkozó került fókuszba. Az egyházmegye hat római katolikus és egy görögkatolikus fiatalja adott bepillantást a találkozó élményeibe. Négy útravalót fogalmaztak meg, amelyet az ottlét alatt tapasztaltak, és nélkülözhetetlennek tartanak itthon is:

  • Merjetek örülni! A templomban is!
  • Engedjétek be Istent a hétköznapokba!
  • Értékeljétek, amitek van!
  • Legyetek nyitottak egymásra!

Élményeiken keresztül hívták fel a figyelmet erre, az első olvasásra egyszerűen hangzó felszólításokra. Egyszerűen hangzanak, mégis Panamában döbbentek rá ezek igazi és mély fontosságára. Beszámolójukat, megosztásaikat egy úgynevezett „Panama-sarok” kísérte. A templomban egy olyan helyiség berendezésével tették élővé a panamai találkozót a résztvevők számára, ahol megtekinthetőek voltak az utazáson készült fényképek, videók, emléktárgyak, illetve lehetőség volt személyes, bensőségesebb beszélgetésekre is. Egy különleges, Panamából hozott ötlettel is színesítették a délutánt: kéznyomokban öltött formát a hálaadás. Minden résztvevő magához vehetett egy kis papírból készült kéznyomot, amelyen egy vagy néhány szóval lehetett megjeleníteni azt, hogy ki miért ad hálát ezen a napon. Ezeket a kéznyomokat a templom falán helyezték el a résztvevők, akik ezzel jelképezve őrzik hálájukat az Oltáriszentség közelségében.

A panamai beszámolót egy közös fényképpel, a fiatalok számára elmaradhatatlan „szelfivel” zárták. A jó hangulatról ezt követően az egyházmegye Ifjúsági Irodájának munkatársai gondoskodtak: Nagy Zsolt atya és Gaga Zsuzsa, mint a fiataloknak szóló készületi esemény társszervezői látogatottak el a Megtestesülés Plébániára, akik egy izgalmas programajánlóval is érkeztek. Az idei nyár egyik központi eseményét harangozták be: egyházmegyei táborba hívták az ifjúságot. Interaktív módon, élmény megosztásokon és játékokon keresztül mutatták be a tábor részleteit, amelyről hamarosan bővebben is tájékozódhatnak a fiatalok. A „NEKtek – Veletek!” programsorozathoz kapcsolódóan az Ifjúsági Iroda munkatársai egy totóval készültek, amelyben az Eucharisztiáról, a Kongresszusról szóló kérdésekkel mozgatták meg a fiatalokat. A totó nem volt tét nélküli, amelyet remekül összekapcsoltak az egyházmegyei táborra való készülettel: a játék nyertese abban az ajándékban részesült, hogy egy barátjával együtt részt vehetnek majd a táborban.

A szombati nap gitáros zenével kísért szentségimádással, majd szentmisével zárult. Az Oltáriszentségre, Krisztusra való figyelemben, a csend erejében megtapasztalhattuk Isten állandó jelenlétét, amelyről a délután folyamán elmélkedtünk. A szentségimádás kísérő gondolatai arra hívták fel a figyelmet, hogy merjük elfogadni az életet, úgy ahogyan jön. Merjük elfogadni a tökéletlent, a törékenyt, az ellentmondásost, a gyengét. Merjük magunkénak érezni Mária bátorságát, és mondjuk igent a küldetésre! Ne az elbukásokra, hanem felállásokra figyeljünk!

A szentmise főcelebránsa a meghívott vendég atya, Béri Renátó volt, aki az evangélium szavairól, a saját szemünkben található gerenda és a másik személy szemében lévő szálka képéről és kapcsolatáról tartott elgondolkodtató elmélkedést. Beszédében nem csak elmélkedést, hanem tükröt is tartott. Egy komoly és rendkívül nehéz böjti kihívást intézett a résztvevőkhöz: arra hívott mindenkit, hogy nézzen szembe „én”-jének sötét oldalával. Nézzen szembe a hibáival, gyengeségeivel, mert ezek felismerése pótolhatatlanul felszabadító érzés, amely meghozza mindnyájunk számára a gyógyulást. Akkor, amikor a másik szemében a szálkát keressük, valójában önmagunkkal nem vagyunk rendben. Megfogalmazta, hogy az emberiség nagy hiátusa, hogy nem foglalkozunk önismerettel, és nem képeznek ez alól kivételt a vallásos keresztények sem. Gyakori jelenségként említette, hogy a másokban felfedezett hiba, valójában a saját hibánk, vagy a saját hiányosságunk. Például, felismerünk másokban olyan zavaró tulajdonságokat, amely bennünk ugyanúgy vagy hatványozottan jelen van, de önmagukat szemlélve ezt nem látjuk, vagy éppen hajlamosak vagyunk azért kritizálni valakit, mert az a jellemző belőlünk hiányzik, és vágyunk rá. Béri Renátó kármelita szerzetes az önismeret fontosságával mindenkit felelősségre szólított fel, annak érdekében, hogy rendezett életünk legyen önmagunkkal, környezetünkkel és Istennel!

Találkozzunk április 6-án ismét a Megtestesülés Templomban! A „NEKtek – Veletek!” programsorozat következő eseményét Bosák Nándor ny. püspök kíséri, ahová az időseket és a betegeket várják.