A Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség a 2019/20-as tanévben Családi életre nevelés címmel indított kurzust az egyetemi hallgatók számára, melynek alkalmai szabadon látogathatók, nyitottak minden érdeklődő számára.
Október 1-jén Dr. Rosta Gergely, közgazdász és szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense, korábban a Münsteri Egyetem Vallásszociológia Tanszékének tudományos munkatársa tartott előadást a kurzus keretében.
Szociológiai alapfogalmak, kutatási eredmények, magyar társadalomról készült statisztikák és különböző gondolatrendszerek kerültek bemutatásra. Számos kérdés megválaszolásán keresztül kaptunk átfogó képet a magyar családok helyzetéről, az elmúlt időszakok tendenciáiról.
Fontosnak tartják-e a magyar fiatalok a családot, mint társadalmi értéket? Fontos-e számukra a házasságban élés vagy vonzóbbnak tartják az élettársi kapcsolatot esetleg az egyszemélyes háztartást, úgynevezett egyedülálló, szingli életmódot? Lényeges-e a házasság előtti együttélés vagy sem? Milyen a jellemző életkor a párválasztáskor, házasságkötéskor, családalapításkor? Milyen a gyermekvállalási hajlandóság? Megoldás lehet-e a válás egy nem működő kapcsolatban? Van-e értékrendi változás a magyar társadalom munkához, családhoz, oktatáshoz, valláshoz, politikához való viszonyulásában? Meghatározó-e egy egyén felnőttkori életében a családban kapott vallásos nevelés vagy az egyházi iskolához való tartozás?
Az előadást követve egyértelműen láthattuk, hogy a családpolitikai intézkedések, a gazdasági mutatók, a demográfiai változások jelentősen meghatározzák a fiatalok élethelyzetének, a családalapítási folyamatoknak és a társas kapcsolatoknak az alakulását. Egy dolog azonban, hogy ezek a mutatók milyen trendet és statisztikát vázolnak számunkra. A másik fontos eleme a társadalmi folyamatoknak az emberek fejében kialakult gondolatrendszer, amely alapjaiban határozza meg az egyéni életutat, majd az egyénekből felépülő társadalom útját.
Összegezve a elmúlt évtizedek társadalmi kutatásait, illetve az rendszeresen elkészített ifjúságkutatás eredményeit egy olyan ívet láthatunk, amelyben a család fontossága töretlen. Emellett azonban világosan felfedezhetünk olyan trendeket, miszerint kitolódik a házasságkötéskori életkor, a gyermekvállalás. A nők számára fontossá válik az oktatást követően a szakmai karrier kiépítése, a „saját lábon való megállás”, a biztos munkahely. A fiatalok ahhoz, hogy házasságot kössenek, egyre jobban ragaszkodnak a biztos anyagi háttérhez, sok esetben a materiális tényezők stabilitása határozza meg a gyermekvállalás idejét. Ezt súlyosbítja az ingatlan árak emelkedése és egy versenyképes munkabér lehetőségének kiépítése. Lazulnak a társas kapcsolatok lépcsőiről kialakult képek: a házasságkötést megelőzi a gyermekvállalás, illetve nem feltétlenül ragaszkodnak a házassághoz azok a párok, akiknél előbb gyermek születik. Különbséget találunk abban, hogy a párok gondolati síkon mennyi gyermek vállalását tartják ideálisnak, mennyit terveznek, illetve ténylegesen mennyi születik a családokban. Az elkötelezett párok körében a tudatosság mellett egyre inkább szerepet játszanak a pillanatnyi érzelmi mutatók, amelyek egyre gyakrabban ösztönzik a válást, mint megoldásformát. Mindezek ellenére valóban az látszik, hogy a családban való élésnek, a családi közösségre való törekvésnek kiemelt szerepe van a mai ifjúság számára, a tendenciák az egyének gondolatvilágának változásait, a családi szerepekről és modellekről kialakult képek dinamikáját tükrözik.
Az előadás során azt is vizsgáltuk, hogy milyen hatással van a fiatalkori vallásos élet – azon belül is a családban való vallásos nevelés, valamint az intézményi keretek között, egyházi iskolában kapott vallási nevelés – a későbbi, felnőttkori vallásgyakorlásra. A kutatások azt mutatják, hogy a családban kapott vallásos neveltetésnek van a legmeghatározóbb ereje az egyének számára. Egy felnőtt nagyobb eséllyel gyakorolja a hitét, abban az esetben, ha fiatalkorában a családon belül is megtapasztalta a vallásgyakorlást, mint ha csak kizárólag egyházi iskolában találkozott volna a hitélettel. Egyértelmű tehát, hogy a felelős, keresztény életre való nevelés, felnőtté válás folyamatának alapköve a keresztény értékek családon belüli megtapasztalása és megélése.
A kurzus további alkalmaira (október 8., 15. és 22. 16 óra) szeretettel várunk minden érdeklődőt! Az előadások keretében egyházmegyénkben szolgáló papjainkkal, Törő András és Kálmán József atyával is találkozhatunk, akik a szociológiai szempontok után lelkipásztori szemszögből beszélnek majd a család szerepéről.
Az előadás az EGYH-KCP-19-0921 azonosítószámú, „Közösségi célú programok a Szent László Katolikus Szakkollégiumban” című projekt keretében megvalósult „Családi életre nevelés” c. kurzus keretében hangzott el.