Álmok vagy aggódás?

Ferenc pápa “Christus vivit” (Krisztus él) kezdetű apostoli buzdításában a fiatalokat szólítja meg, amelyben beszél az ifjúkor teendőiről, a fiatalság időszaknak mikéntjéről és szerepéről, Krisztus és az egyház fiatalságáról, hivatásról és megkülönböztetésről.

Nézzük, hogy mit mond az álmokról és aggodalomról:

“Kitartónak kell lennünk az álmok útján. Ezért figyelnünk kell egy kísértésre, amely gyakran csúfosan megtréfál bennünket: az aggódásra. Nagy ellenségünk lehet, amikor arra biztat, hogy adjuk meg magunkat, mert felfedezzük, hogy az eredmények nem azonnal mutatkoznak. A legszebb álmokat reménnyel, türelemmel, elkötelezettséggel, a sietségről való lemondással lehet megszerezni. Ugyanakkor nem szabad leblokkolnunk a bizonytalanság miatt, nem szabad félnünk a kockázattól és a tévedésektől. Inkább attól kell félnünk, nehogy bénultan éljünk, mint az élő halottak, élettelen alanyokká sorvadva, akik nem akarnak kockáztatni, nem viszik előbbre szolgálataikat, vagy félnek a hibázástól. Ha hibázol is, mindig felemelheted a fejedet és újrakezdhetsz, mert senkinek sincs joga elrabolni tőled a reményt.”