A Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium idén hatodik alkalommal rendezte meg Hit és Értelem tudományos konferenciáját. Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy érdeklődés övezte a Szakkollégium hagyományossá vált rendezvényét. A konferencia két részből állt. A délelőtt folyamán meghívott vendégelőadók mutatták be munkájukat a plenáris szekcióban, míg délután a Debreceni Egyetem különböző szakjairól érkezett hallgatók tartottak előadást két szekcióban.
A konferenciát Márta László, a Szakkollégium igazgatója nyitotta meg Ferenc pápa tudományról szóló gondolatával:
„Amikor tudományról van szó, rögtön arra az emberi képességre gondolunk, amelynek célja, hogy egyre jobban megismerjük a bennünket körülvevő valóságot és a természet törvényeit. A tudomány a Szentlélektől való, de nem korlátozódik az emberi megismerésre, hanem különleges ajándék is, amely segít a teremtett világon keresztül befogadni Isten nagyságát, szeretetét és teremtményeivel való szeretetkapcsolatát.” Igazgató úr beszédében rávilágított arra, hogy minden évben kiemelt célként fogalmazzák meg a szervezők, hogy a konferencia egy közösségi élmény legyen, amely teret ad a személyes emberi kapcsolatok kibontakoztatásának, a szellemi frissesség megélésének és a keresztény értékek mentén felépített hivatástudatnak. Továbbá arra bátorított mindenkit, hogy igyekezzünk a teremtett világot szemlélve és kutatva rátalálni Isten gondoskodó szeretetére.
Ezt követően Excellenciás Palánki Ferenc megyéspüspök köszöntötte a résztvevőket, aki a konferencia fővédnökeként volt jelen az eseményen. Püspök úr köszöntőjében kiemelte az emmauszi tanítványokat, akiknek megjelent a feltámadt Jézus és megnyitotta az értelmüket, hogy megértsék az írásokat.
„A húsvét a megnyílások ideje…, hogy megértsük mit is üzen az Isten és persze mindez azért történt, hogy megnyíljon a szívünk, hogy egyre inkább befogadjuk azt a kinyilatkoztatást, amit Isten akar adni.”
Püspök úr szintén kiemelte, hogy a tudomány Isten ajándéka, majd Vizi E. Szilveszter akadémikus úrtól idézett: „A megismerés egy csodálatos ajándék, a tudomány a megismerés eszköze, de amikor a teljes ismeretre szeretnénk eljutni, ahhoz hit is kell, a hit és a tudomány nem ellenfelei egymásnak, hanem segítik egymást”.
A püspöki köszöntő után három meghívott vendég tartott előadást a plenáris szekcióban. Először Dr. Kelemen Erzsébet, József Attila-díjas író és költő mutatta be tevékenységét „Szakrális és a profán a vizuális költészetben” címmel. Művésznő előadásában betekintést nyújtott a kortárs költészet egy új irányzatába, a vizuális képalkotásba, amelyek manapság nagy népszerűségnek örvendenek. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a különböző képalkotások értelmezése az olvasó kreativitására és sajátos gondolatiságára van bízva. Mindezek mellett a hallgatóság megismerkedhetett a lettrista és minimalista irányzatokkal is, valamint szó volt arról, hogy a szakrális milyen formában mutatkozik meg a jelenkori magyar irodalomban.
A következő előadást Prof. Dr. Sáry Pál tartotta, aki a Miskolci Egyetem Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet igazgatója. A professzor Jézus perét elemezte a korabeli római és zsidó törvényi előírások alapján. Előadásában sorra vette Jézus szenvedéstörténetének fontosabb mozzanatait, majd jogilag pontos elemzéssel tárta fel az akkori büntetőeljárási szokásokat.
A délelőtti szekció utolsó előadója Dr. Németh István atya, püspöki helynök és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola teológiai tanára volt, aki Jób és Tóbiás könyvein keresztül mutatta be a szenvedés különböző bibliai vonatkozásait. István atya előadásából megtudhattuk, hogy az emberi szenvedés kérdése már az ószövetségi embert is foglalkoztatta. Továbbá kiemelte, hogy az Ószövetségben a szenvedést még nem értelmezhették a feltámadás örömhírével, mivel az Újszövetségben olvasható feltámadás valósága az, amely már teljesen más alapokra fekteti korunk szenvedését.
