Szeptember 19–20. között került sor az immár hagyományos őszi Országos Egyetemista Zarándoklatra a Salgótarján-Zagyvapátfalva – Mátraverebély-Szentkút közötti útvonalon, kapcsolódva Pio atya ünnepéhez. A mintegy tizenöt kilométeres gyalogos menet kiváló teret nyújtott a különböző felsőoktatási intézményekből – többek között a debreceni, egri, budapesti, pécsi, veszprémi lelkészségekről – érkező keresztény fiatalok találkozására. Küldöttségünk pedig különleges lehetőséget kapott arra, hogy Márta László igazgató úr és Bákonyi János egyetemi lelkész atya kíséretében, a közösségi kötelékeket szorosabbra fonva éljük meg és ezáltal erősítsük hitünket. A zarándoklaton, mint minden évben részt vettek a Szent László Szakkollégium elsőéves hallgatói, valamint a Debreceni Római Katolikus Egyetemi Lelkészség hallgatói, így összesen 21 fővel képviseltettük magunkat.
A zarándoklat szombat reggel 9 órakor vette kezdetét a zagyvapálfalvai Jézus Szíve-templom udvarán, ahol a helyi hívek szeretetteljes vendéglátással, teával és ízletes szendvicsekkel fogadták a résztvevőket. Az eligazítást követően kezdetét vette egy indító közösségi játék: a résztvevők által húzott név arra bátorított mindenkit, hogy lépjen ki a megszokott komfortzónájából, és a nap folyamán kezdeményezzen beszélgetést egy eddig ismeretlen diáktársával. A közös hálaadást és az áldást követően, háromnegyed tízkor indult útnak a csapat Mátraverebély-Szentkút felé.
A városi környezet gyorsan átadta helyét a természet csendjének: erdei ösvényeken és festői lankákon vezetett utunk. A kellemes kora őszi időjárásban a lépések ritmusát élénk eszmecserék kísérték, tartalmas párbeszédek bontakoztak ki a résztvevők között. A kora délutáni pihenő során egy napsütötte domboldalon telepedtünk le elfogyasztani az ebédünket.
A túra második felében a hangsúly a belső elcsendesedésre és a lelki töltekezésre helyeződött át. A természet lágy ölén közösen elimádkozott rózsafüzér ismétlődő fohászai segítettek a jelenlét megélésében, majd az önreflexiós csendes szakasz teremtett teret a személyes elmélyülésre. Az útra kapott kérdések arra késztettek minket, hogy őszintén megvizsgáljuk hitünk állapotát, keresztény hivatásunk távlatait és azt, milyen új feladatokra hív bennünket a Teremtő a hétköznapok sodrásában: „Az életem mely területén érzem azt, hogy megrekedtem, hogy egy helyben pörgök?”
A délután derekán, 16 óra tájban fáradtan, mégis lelkileg felfrissülve értünk Szentkútra, ahol elfoglaltuk a szálláshelyeket. A megérkezést követően 18 órakor a bazilikában gyűltünk össze a szombat esti szentmisére. A vacsora után a Talentum Ifjúsági Ének- és Zenekar vezetésével tartott dicsőítő imaest és szentségimádás következett, amely az este leginkább felemelő mozzanatának bizonyult: a zenei szolgálat és a csendes oltáriszentségi jelenlét mély békével töltötte el a zarándokokat. Az éjszaka előtt még a saját lelkészségi körünkben is leültünk egy kötetlen reflexióra, összegezve a nap tapasztalatait.
Vasárnap a reggeli után lehetőség nyílt a szentgyónás elvégzésére, majd 10 órától elmélkedéssel kísért rózsafüzér imádsággal készítettük fel szívünket az ünnepre. A hétvége csúcspontjaként 11 órakor a szabadtéri oltárnál került bemutatásra a búcsúi szentmise, amelyet méltóságteljes körmenet követett. A közös záróebéd után indultunk vissza Debrecenbe. A kortársainkkal együtt megtett kilométerek, a megosztott gondolatok és a liturgikus élmények új lendületet adtak mindannyiunknak, hogy a tanév előtt álló feladatokat tiszta szívvel, közösségben és hittel felvértezve fogadjuk és végezzük. Ezúton is köszönjük a szervezést Muhari Máté országos egyetemi lelkészi referensnek, valamint a Mátraverebély-Szentkúton élő Ferences közösségnek.
by: Szenes Róbert Dániel
foto: Didák testvér