A II. Fides et Ratio – Hit és Értelem multidiszciplináris konferenciát rendezték meg 2019. április 13-án a Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégiumban, melynek fővédnöke Palánki Ferenc megyéspüspök volt. A konferenciára olyan szakemberek jelentkeztek, akik elkötelezettek a tudományos kutatásaik bemutatására vallási közegben. A rendezvény célja, hogy különböző szakterületek szólaljanak meg, éppen ezért a szakkollégium egy rendkívül sokrétű, változatos és témákban gazdag találkozásnak adott otthont.

Törő András, a szakkollégium igazgatója arra világított rá, hogy mindnyájan a tudományos élet színterén élünk és mozgunk, és ugyanennek a valóságnak a része a hit is. A tudomány és a hit egy olyan kölcsönös viszonyban állnak egymással, amely megadja a lehetőséget arra, hogy egymásból táplálkozzon a két terület, a közös valóság. Ha a tudományos életünket nem tápláljuk lelkülettel és hittel, akkor az nem telik meg tartalommal. Tartalom nélkül pedig könnyen megérezhetjük a kudarc közelségét. Ha hitünket nem kutatjuk, és nem tápláljuk abból a tudományos színtérből, amelyben élünk, akkor az kiüresedik. A kiüresedett hitet pedig könnyen elhagyjuk. Törő András ezért arra hívta meg a résztvevőket, hogy építsenek hidat a tudomány és a hit között. Azok együttes gyakorlásával és megélésével lehetünk eredményesek abban a világban, ahol Krisztus minden tudomány forrása!

Márta László, a szakkollégium diákja és a konferencia szervezője kiemelte, hogy a szakmaiság és hit olyan alappillére a Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégiumnak, amelyet egy családként, egy közösségként élnek meg a fiatalok. A konferencia szervezését és lebonyolítását végig kísérte annak az együtt haladásnak az íze, amelyet a kollégiumi diákok képviselnek. A konferencia napján Márta László ebben a szellemben bátorította társait arra, hogy a szakmai előadásokon és találkozásokon keresztül legyenek fogékonyak és alázatosak világ ügyei iránt.

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező ügyvezetője és a Keresztény Értelmiségiek Szövetség debreceni helyi csoportjának vezetője Antoine de Saint-Exupéry fohászával köszöntötte a résztvevőket. Az imában a kis lépések művészetéért imádkozott, amelynek titka a hétköznapokban rejlik: a felismerésekben, a tapasztalatokban, az időbeosztásban, a fontossági sorrendben, a fegyelmezettségben és mértéktartásban, a bátorságban, a kockázatban, az igazságban, a jóságban. A fohász szavai mindannyiunk számára olyan buzdító gondolatokat fogalmaznak meg, amelyek abban segítenek, hogy örömmel tekintsünk az élet kihívásaira és teljes lelkülettel feszüljünk neki feladatainknak:

„Uram… Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések művészetére!”

 

Bódor Edit, aki a konferencia védnökeként vett részt az eseményen, életállomásain és hivatásán keresztül beszélt Isten valóságáról, szerepéről és kegyelméről. Arra bátorította a fiatalokat, hogy merjék a hitet munkájuk tengelyeként szemlélni, és merjék belecsempészni Isten jelenlétét a profán mindennapokba. Mindezt pedig tegyék azzal a bizalommal és meggyőződéssel, hogy Isten a megfelelő irányba tereli életük történéseit.

A konferencián három meghívott előadó beszélt saját hivatásáról és arról, hogyan találkozik a hit és a tudomány. Három különböző szakterület szólalt meg, akik más és más lényegi pontot emeltek ki.

Vojtkó Ferenc, a DTV szerkesztő-riportere a médiamanipuláció témakörét képviselte. A reklámok, a hírcsatornák, a közösségi oldalak életünk részei. Könnyen eshetünk azonban abba a hibába, hogy a média vonzó életszerűsége négy fal közé zár bennünket, miközben valóságos emberi kapcsolataink nem épülnek. Éppen ezért a médiát fokozott tudatossággal kell alkalmaznunk. Az előadó feltette azt a kérdést, hogy van-e szükség olyan csatornákra, amelyek egyházi tartalmakat közvetítenek. A válasza egy tapasztalatra alapozott egyértelmű igen volt. Az emberek vágynak olyan mindennapi fogalmak boncolgatására, mint a hűség, az odaadás vagy az ünnep. Ebben az esetben a médiát egy olyan eszközként kell használnunk, amely a hitbéli növekedést szolgálja. Előadásában a tudomány és hit kapcsolatáról Szent-Györgyi Albert, munkája során megfogalmazott gondolatát tolmácsolta: „csodálattal és hálával tartozom az Istennek, hogy megengedte a teremtett világ felfedezését”.

Ki vagyok? Hol vagyok? Mi a feladatom? Mi a célom? Milyen lehetőségeim vannak? Dr. Ilonczai Péter, hematológus az orvostudomány szemüvegén keresztül erősítette meg azt, hogy a hit és a tudomány egyaránt a valóságot közelítik meg, és ezekre a kérdésekre keresik a választ. A tudomány nem minden esetben képes állandó igazságokat képviselni. Mivel a tudomány nem egy statikus, hanem dinamikusan fejlődő valóság, ezért a szakmai életben a tapasztalatnak kiemelt ereje van. Az előadó hangsúlyozta, hogy a világ adta széles kínálatban az egyik legnehezebb dolog nemet mondani a lehetőségekre. Pontosan ezért kell arra törekednünk, hogy megtaláljuk a helyünket. Azzal tudunk előre haladni, ha az adott világunkon belül megteremtjük azt a környezetet, amelyben helyünkön vagyunk, és ebben környezetben pedig állhatatosak maradunk a mindennapi teendőkben. A hivatásunk művelését tudatos jelenléttel, hittel és lelkesedéssel kell végeznünk, mert ezek felülmúlják a hétköznapok küzdelmeit. Mindeközben pedig vigyáznunk és figyelnünk kell olyan ellenségekre, mint az érdektelenség, a pesszimizmus, a félelem, a bizalmatlanság vagy a műveletlenség, amelyek a tudománytól és a hittől is eltávolítják az embert.

Dr. Novák Tibor József, a Debreceni Egyetem oktatója egy 1717-es természeti katasztrófa eseménysorozatán és annak korabeli dokumentálásán keresztül mutatta a be a hit és a tudomány összefonódását. A fennmaradt dokumentáció egy olyan, nem klasszikus értelemben vett térkép, amelynek ábrázolásmódja azt domborítja ki, hogy a halálos katasztrófa egy tudományosan bizonyított természeti jelenség következménye volt, azonban Isten akaratát és Isten gondviselését nem zárhatjuk ki ennek tárgyalásakor. Az előadó kiemelte, hogy a felvilágosodás korában igyekeztek tudományos magyarázatot keresni olyan mechanikai törvényre, amelyeket addig Isten működésével magyaráztak. Számos tudományos magyarázat és előrelépés történt, de egy új fogalom is helyet kapott: a fizikoteológia. Ennek lényege, hogy a természettudományos felfedezéseket közvetlen hitvédelmi célokra használják. Ez erősíti azt a tudatot, hogy minden mögött ott áll Isten, mint mozgatórugó. Az előadó megfogalmazta azt is, hogy a tudományos műhelygondolkodásnak, a szakmai felfedezéseknek két rendkívül fontos alappillére van: a közösség és a kommunikáció. Ez két olyan, emberi kapcsolatra alapozott titok, amelyet nem lehet egyszerűen és könnyen az értelemnek tulajdonítani. Ez egy olyan titok, amely az értelmen túlmutat.

A három előadót, a három megközelítést követően különböző témákban adtak elő a konferencia résztvevői. Érintettük a környezeti nevelés témakörét, amely a teremtésvédelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Az előadás célja egy olyan jellegű érzékenyítés volt, amely apró, mindennapi cselekedeteken keresztül törekszik a teremtett világ megóvására, hogy a saját tetteink által globálisan változtassunk a környezet rombolásán. A kényelem és a mértéktelenség olyan társadalmi jelenségek, amelyek erkölcsi kudarcok és környezeti kockázatok sorát vetítik elő. Az előadó három gyakori, problémaalapot adó jellemzőre világított rá: irigység, önzés és lustaság. Ezek egyaránt hitünk és környezetünk ellenségei.

Az előadások során számos gondolatébresztő kérdéssel találkoztunk. Vizsgáltuk a posztmodern liberális világkép és a kereszténység kapcsolatát, amely az igazság témakörének elemezésére vezetett rá. A mai világban gyakran hangsúlyt kapnak olyan önmegváltó nézetek, amelyek a helyes utat relatív szemszögbe helyezik. Ezért fontos tudatosan felhívni a figyelmet a Szentírás viszonyítási alapként szolgáló szavaira, a krisztusi keskeny útra és Jézusra, mint abszolút igazságra. Gondolatébresztőként tekintettünk rá Albert Camus munkásságára, aki Sziszüphosz mítoszán keresztül elemzi a bűn, a szabad akarat, a nagyravágyás kérdéskörét. Az előadó a felelősségre hívta fel a figyelmet: arra, hogy a szabad akaratból elkövetett bűneink következményét vállalnunk kell. A megoldás nem a beletörődés vagy az értelmetlen panaszkodás, hanem a felelősségből tudatosan vállat következmény megélése. A konferencián számos további színes téma került bemutatásra: a vallási néprajz tárgykörén keresztül rátekintettünk a papszentelés, újmise és paplakodalom mozzanataira, illetve izgalmas és figyelemfelkeltő plakátok elemzésével kerültünk közelebb a magyar sajtótörténelem egy-egy állomásához.

„Hordozzátok egymás terhét!” Ezzel a bibliai gondolattal zártuk az utolsó előadást, amelyben Orbán Balázs, a Debreceni Szent László Katolikus Szakkollégium diákja és a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (DEMEK) munkatársa mutatta be az egyetemen zajló kortárssegítést. Az előadó arra hívta fel társai figyelmét, hogy bátran merjék megismerni a segítségkérés és segítségnyújtás kultúráját egy olyan világban, ahol a kegyetlenség miatt szívesebben bújunk el a négy fal közé problémáink társaságában, mint hogy beszéljünk azokról. A kortárssegítést egy olyan öntevékeny csoport végzi, akik célja, hogy ezeket a problémákat kihozzák a falak mögül. Hogyan és miért teszik mindezt? A kortársság titka a hitelességben rejlik. Egyetemistaként egy közös valóságban élnek, és hasonló élethelyzetekkel találkoznak a segítők és a segítségre várók. Rendszeres konzultációkon és közösségi élményeken keresztül a DEMEK kortárssegítői arra törekednek, hogy nyomot hagyjanak a fiatalokban és felépítsék azt a biztonságot, amelynek alapja a bizalmi viszony. Ez egy olyan érték, amelyből hiányt szenved a világ.

Stressz, feszültség, identitáskeresés, a nyitottság hiánya, depresszió, közömbösség. Ezek mind olyan fogalmak, amelyek élő problémaként vannak jelen. Ezek felismerését, kezelését és a problémákban való eligazodást segítik és erősítik az egészséges emberi kapcsolatok és beszélgetések. A lelki és testi egészség kialakításának és megőrzésének egyik mozgatórugója pedig a hittel való szemlélés. Ennek a szemlélésnek adott lehetőséget a II. Fides et Ratio – Hit és Értelem konferencia is, amelyre a jövő évben ismét várunk minden érdeklődőt!

Hálásan köszönjük a tartalmas időtöltést!