Szerző: szilagyi.eszter

Egy gyönyörű Nógrád megyei településen, Diósjenőn nőttem fel. Egy udvarban éltünk a nagyszülőkkel, amelyért rendkívül hálás vagyok. Számos hasznos dolgot tanulhattam meg a két generációtól, akik valljuk be, nem feltétlenül egy szemüvegen át látták a világot. Másként álltak az élet nagy dolgaihoz, a nagyszülők erőteljesebben gyakorolták a vallást, mint a szüleim, de később ők is felzárkóztak. Mindeközben egy folytonos, 15 évig tartó kemény munka és építkezés határozta meg a mindennapjaikat. Ez nem volt egyszerű időszaka a családunknak, de ennek ellenére mindent megadtak, amit tudtak, sőt szerintem sokszor erejükön, anyagi lehetőségeiken túl is teljesítettek. Itt ezt meg is szeretném köszönni nekik! …

Taskó Rodrigó vagyok két gyönyörűséges hercegnő édesapja. Gyerekkorom óta megvan az Istenben való hitem, részben családomtól, nagyszülőktől eredően. 2012-ben ez a hit igazán megerősödött bennem, s kerestem, hogyan tudnék közelebb és közelebb kerülni Istenhez. Nagyon pörgős és feszített tempójú életet élek, de rengeteg csoda történt már velem, s számtalan álmom valósult már meg, amelyeket mind Istennek köszönhetek. Fiatal korom óta nagyon szeretem a gyermekeket, s mindig vágytam saját gyermekre. Hiszem, azt vallom, hogy az ember életében a legnagyobb, amit elérhet, amit alkothat az a gyermek, s nem a pénz, a hatalom, mint ahogyan azt a mai világ egyes emberei hiszik. …

Makai András útravalója útravalója Szent József-évében: Igazán szép, emlékekben gazdag gyermekkorra tekinthetek vissza, amelynek Kárpátalja, az akkori Szovjetunió adott otthont. Annak ellenére, hogy a vallásgyakorlást nem részesítette előnyben az akkori rendszer, én örömmel fedeztem fel a mindennapos jó értékeket: a családi kapcsolatok összetartó erejét, a generációk közötti élő együttműködést, a hagyományok ápolását. Családunk számára meghatározó mozzanat volt a templomba járás, az ünnepek gyakorlása, a keresztelés, az elsőáldozás, a bérmálkozás. Édesapám elfoglalt ember volt, azonban minden vasárnap együtt mentünk a templomba. Az oda vezető séta ajándék volt számomra, mert ekkor igazán minőségi időt tölthettünk együtt. Ezek a séták, tartalmat adtak az …

Béres Nándor útravalója Szent József-évében: Amikor Szent József személye áll előttem, akkor elevenen látom magam előtt azokat az értékeket, amelyek gyakorlására én is erősen törekszem. Magam előtt látom Szent József fáradhatatlanságát és a munka iránti alázatát, a kitartását abban, hogy családját stabilan kísérje, és a feltétlen bizalmát a Gondviselőben. Családapaként napról napra igyekszem ezeket az értékeket beemelni az életünkbe, méghozzá úgy, hogy a tetteim által váljanak mindezek valósággá és követendő iránnyá. Úgy gondolom, hogy ha egy családban az értékek nem szunnyadó, hanem élő jelenségek, akkor azok beleivódnak minden családtag szívébe, beleszivárognak a hétköznapok dinamikájába, majd azok gyakorlása, továbbadása önmagából fakadó …

Kocsis Dániel útravalója Szent József-évében: Az ember azt gondolhatná, hogy egy görögkatolikus pap, aki férj és édesapa is egyben, nagyon könnyen megoldja azt, hogy a hit, az egyházhoz tartozás és minden más, ami az embert összeköti Istennel, jelen legyen a családban. Igaz, hogy az ún. papcsalád életforma magában foglalja az előbb említetteket, de a Hit mégis mindig személyes. Éppen ezért talán sokkal nagyobb kihívás nekem az, hogy családom számára a papi szolgálat mellett (annak minden szépsége és mélysége mellett) a saját, személyes hitemet tudjam átadni gyermekeimnek és feleségemnek. Nekik, akik sokszor nélkülözik a társaságomat papi feladataim miatt, nekik, akik velem …

Mikos Ákos útravalója Szent József-évében: Szerencsére még tisztán érzem azt a pillanatot, amikor életemben a legközelebb voltam Istenhez. Szülőfalumban, egy abaúji településen, téli estén a hidegben, sötétben álltam a helyi focipálya egyik félig földbeásott abroncsán. Nem szokványos tudom, de éppen azt „gyakoroltam”, hogy imádkozni bárhol lehet. És először éreztem egy ilyen helyzetben, hogy nem vagyok egyedül. 17 lehettem. Aztán, ha őszinte vagyok – már pedig igyekszem az lenni – azóta sem volt ennél sokkal igazibb pillanatom. Nem a focipálya miatt, nem az abroncsok miatt, hanem pont az őszinteség miatt. Azóta mind a szülőfalumtól, mind ettől a szép és felemelő érzéstől …

Bogáti Attila útravalója Szent József-évében: „Én egy keresztény apuka vagyok, ugyanolyan, mint a többi apuka: TÖKÉLETLEN!” – mégis Isten megváltott, szeretett gyermeke lehetek. Hiába is írnám oda a jól ismert befejezést, „csak sokkal jobb”, a tökéletlenségemen ez nem javítana semmit, hiszen a jó, vagy a jobb az nem a földi édesapa, hanem a mennyei Édesatya tulajdonsága. Ugyanakkor öröm és hála van a szívemben, -és minden ezt olvasó apuka társamat had bíztassak erre-, hiszen az idézet itt nem fejeződik be. Ebben pedig óriási reménység ez a „mégis” szó. Noha természetemnél fogva, gyarló, bűnös és esendő vagyok és azóta is minden nap …